Linkek a témában:
Erzsébetfürdő
A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő egyre szélesebbre tárja kapuit. Az újonnan átadott fedett gyermekfürdőnek és szaunavilágnak köszönhetően mára az intézmény egy igazi családi fürdővé vált, egy olyan többgenerációs intézménnyé, ahol egész évben, a család minden tagja egyaránt gyógyulhat, pihenhet és kikapcsolódhat.
Nyáron 21 medence áll a vendégek rendelkezésére, a téli hónapokban pedig 16 medencét (14 fedett és 2 szabadtéri medence) használhatnak. Az országosan is egyedülálló szaunapark - összesen 11 szaunával és a hozzá relax medencetérrel - tökéletes kikapcsolódást nyújt a szülők, nagyszülők számára.
A fürdő széleskörű gyógy- és wellness szolgáltatásaival, fedett és szabadtéri élménymedencéivel, 15.000 m2-es parkosított zöldfelületével nem csupán a gyógyulni, hanem a kikapcsolódni, pihenni, valamint a sportolni vágyok igényeit is maximálisan kielégíti.
A településen ma már megtalálható mindaz, amivel egy igazi fürdővárosnak rendelkeznie kell: nagyhatású gyógyhatású termálvíz, színvonalas gyógyászati-, és wellness kezelések, kényelmes szálláshelye, ízletes ételek és homoki borok, színes kulturális rendezvények és számos élményt nyújtó látványosság a környéken.
Római Katolikus Templom
Az 1800-as évek második felében, Szegedtől Baja felé haladva, közel negyven kilométeren keresztül tanyák, legelők és nádasok váltogatták egymást. Az úgynevezett "semlyék"-et apró vízerek kötötték össze, vezették a vizet dél felé a Vajdaságba. Földművelésre kevésbé, a sok homok miatt, de legeltetésre kiválóan alkalmas volt, különösen esősebb nyarakon. - 20 kilométerre a várostól magasabb domb emelkedik az országút mellett. "Kenyérváró" dombnak hívták. Nevét onnan kapta, hogy a juhászok délidőben ezen a dombon pihentek meg. Innen már messziről lehetett látni, ha a feleség, vagy a gyerek hozta az ebédet.
A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját és azt jövendölte a többieknek: "Möglássátok ide éccő még templomot építenek!" A jóslat 1892 május 16-án valósággá vált. Ekkor nagy ünnepség keretében Szeged-alsóközponton, (ma Mórahalom), Tisza Lajos kormánybiztos sürgetésére, felépült és megalakult a város kihelyezett polgári intézménye, és felavatták a dombon épült kápolnát. - A kápolna felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged város, mint kegyúr, a nagy kiterjedésű birtokait felosztotta a könnyebb kormányzás érdekében, kapitányságokra, és elrendelte, hogy ezekben a központokban kápolna is épüljön a vallásos nép összetartására. A lelki igények kielégítését a szegedi Mátyás-téren levő Havasboldogasszony templom ferences szerzeteseire bízta.
Az 1879-es nagy szegedi árvíznek ez is az egyik következménye, egyúttal emlékkápolnának is szánták és a szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelték. Szent István óta ez volt az első egyházi épület Szeged-Alsóközponton. Eleinte a szerzetesek, csak vasárnap és ünnepnapokon jöttek ki misézni, de ez kevésnek bizonyult, ezért a Püspök úr Hoschek Vince ferences szerzetest bízta meg a lelkészi szolgálattal és megfelelő lakást is biztosított itt számára. Állomáshelyét 1894 augusztus 10-én foglalta el. Ekkor kezdődött el itt az anyakönyvezés, majd két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre menni.
A lakosok vallásos buzgósága miatt, a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, és már négy ferences atya járta a tanyákat és dolgozott Alsótanyán. 1899 április 13-án Nagypál Kilit atya vette át a lelkészség vezetését, és az ő idejében emelkedett Alsótanya önálló plébániai rangra.
Bálint Sándor néprajzkutatónk szerint Magyarország ezredéves jubileuma itt is megmutatta serkentő hatását. Elhatározták, hogy templomot építenek. Az alapkövet 1903 májusában Jászai Géza tette le. A templom gyorsan épült Szeged város kegyuraságának jóvoltából. Júniusban már a torony-keresztet tették fel és október 15-én Németh József segédpüspök úr, rengeteg hívő részvételével fel is szentelte. Ezt a templomot a Szeged-Alsóvárosiak is a magukénak érezték, hiszen egyre többen költöztek ide közülük is.
Néhány szó a templom védőszentjéről. A kápolnát az "Őrzőangyalok tiszteletére" szentelték, hogy Szeged városát őrizzék az újabb árvíztől. - A templomot viszont Szent László király oltalmába tették. Nem tudjuk kinek az ötlete volt, de még meg van az eredeti oltárkép, ahol Szent László királyt úgy ábrázolják, mint aki katonáinak még a sziklából is vizet fakaszt. El tudom képzelni, hogy itt a homoktenger közepén jól jött a "vízfakasztó" szent László pártfogása.
A lelkipásztori teendőket még mindig a ferencesek látták el, Kilit atya után egy évig Boskó Ferenc vezetésével. Aztán kérték a kegyuraságot (Szeged városát), hogy a plébániát tegye a püspökség hatáskörébe, mert itt ők nem tudtak szerzetesi életet élni.
Az új plébános, 1914-től 1932-ig Barmos György , szintén ferences szerzetes, de hamarosan kilépett a rendből és világi papként folytatta tevékenységét. Óriási feladatot vállalt magára, hiszen a plébánia területe kiterjedt az átokházi, (ma Ásotthalom), a csorvai, a zákányi, a királyhalmi, a mórahalmi és a nagyszéksósi kapitányságokra. Több mint 30 kilométeres körzet, sok-sok tanyával, 18 ezer lakossal, kocsin vagy szánkón bejárni egyedül nem is tudta. Ezért segédlelkészt (káplánt) kapott kisegítőül. 1914-től 1986-ig, összesen 32 káplán szolgálta a híveket.
Az I. világháború lelkiekben és anyagiakban is nagy kárt okozott ennek a vidéknek is. Az új országhatár beleharapott a plébánia területébe, és 1918 január 12-én mind a négy harangunkat elvitték háborús célra.
Első plébánosunk Barmos György 1932-ig vezette a plébániát. Nagyon sokat tett ennek a vidéknek fejlődéséért. Tevékenyen együttműködött Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Ő is szorgalmazta az iskolák építését, és segítette a tanyasi gyerekek beiskolázását. Hálából a késői utókor Mórahalom központi iskoláját és az előtte díszburkolattal ellátott teret róla nevezték el. Barmos György esperes-plébános áldásos munkáját díszes dombormű is hirdeti a téren, amit 2001 szeptember 21-én a városnap keretében lepleztek le.
Az ő idejében nagyjelentőségű események is történtek. A legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepség 1921 május 21-én zajlott le. Dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök úr bérmálni jött. Vele jött Somogyi Szilveszter Szeged szabad királyi város polgármestere is, és a környék valamennyi egyházi és világi méltósága is. Az akkor szokásos díszes ruhákban és fogatokkal. Ekkor szentelték fel az új harangokat és helyezték el a toronyban, és ekkor áldották meg az újonnan épített, ma is működő plébánia épületet. Becslések szerint több mint 40 ezer hívő vett részt az ünnepségeken.
A másik, országos hírű esemény, a Missió volt. 1923 szeptember 2 - 10 között, a Katolikus Ébredés szervezésében lelki napokat tartottak. Ennek célja: "a háborúban és szétszakítottságban elszenvedett lelki károk helyreállítása" volt. Szinte minden családban gyászoltak. 1071 hősi halott nevét vésték fel az emlékműre, akik mind erről a környékről valók voltak. Ez a hetes lelkigyakorlat olyan jól sikerült, hogy a nyolc ferences gyóntató atya, csak a férfiakat tudta meggyóntatni. A záró szentmisén, hétezren járultak szentáldozáshoz. A sort Dr. Somogyi Szilveszter Szeged polgármestere kezdte.
Barmos György plébános úr 18 éves működése alatt sokat lendített a vidék műveltségén is. Nem maradt el tőle utóda, Dr. Balogh István, közismert nevén "Balogh páter". Tovább szervezte a közigazgatást a lakosság sorsának könnyítésére. Az első nyilvános telefon például a plébánián volt, az alakuló község központját parkosította. Nyáron a vasárnapi nagymisék után gazdaképző tanfolyamot szervezett a templom előtti hársfa alatt. Népes látogatottsága volt. - Papi tennivalóin túl, jelentős politikai, és közéleti tevékenységet is folytatott. Neki köszönhető három újság megjelenése is: mint hírlapíró a "Szegedi Katolikus Tudósító", a "Tanyai Újság" és a "Délmagyarország" szerkesztője volt. - Közben 11000 hívő lelki ügyeit is intézte. Mint politikus megszervezte a "Független Magyar Demokrata Párt"-ot, és végül 1945-ben felkérték az új magyar kormányban való részvételre is. Ekkor lemondott plébániájáról és átadta Árnyas Gyulának.
Magyar Péter szervezésében gyűjtést rendeztek, és 1934 június 13-án, felszentelték az új szt. Antal oltárt.
1948-ban átépítették a szentélyt, és Bart Ferenc új főoltárképet festett szent László királyról. A költségeket önkéntes adományokból fizették.
1950 október 27-én Szeged-Alsóközpont Mórahalom néven önálló községgé alakul. Ekkor már Vátz Oszkár a plébános.
Winkler József 1957-től 28 évig volt plébánosunk. A ő idejében Nagy István kifestette a templomot, az új liturgikus rendelkezések szerint szembemiséző oltárt készítettek öntöttvasból, körbecsatornázták a templomot, felújították a tornyot, majd a tetőcsere után külsőleg is rendbe hozták az épületet. Utolsó kívánsága szerint a mórahalmi temetőben temették el.
Orosz Lőrinc atya, aki előzőleg már, mint káplán szolgált Mórahalmon, mint plébános, az elektromos részeket újította fel. Ekkor szerelték fel a hangszórókat, úgy, hogy még a templom körüli téren is hallhatók voltak. Gépesítette a harangozást, megpróbálta rendbe hozni az orgonát. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen Kováts Sándor 1910-ben építette, Andresz Frigyes 1922-ben felújította, és a szép hangú, a templomot betöltő hangzású orgona megérne egy alapos rendbe hozást. Ebben az időben cserélték ki a nehézkes vas oltárt, könnyebben kezelhető szép faoltárra és ambóra.
Fudala István 12 éves plébánossága alatt megpróbálta elsősorban a hívek lelki összefogását. A tanyákról beköltözött, de még a tanyákon gazdálkodó hívek nehezen szerveződtek községgé, sőt várossá. Hiányzik a lelki összetartás, az együvétartozás. Babarczi Tibor helyi bádogos közreműködésével, a torony tatarozásával egyidőben kicserélték a gömböt és új keresztet tettek a tetejére.
1996-ban Perlaki Flórián plébános atya tovább szervezte a közösségeket. Megértve az idők kihívását, megpróbált minél több kis közösséget kialakítani, és az idősebbeket, meg a fiatalabbakat is bevonni. A rohanó világ és a rendszerváltás kezdeti nehézségei nagyon nehézzé tették kezdeményezéseit.
Néhány szó az adakozókról: Kezdetben Szeged város, mint kegyúr gondoskodott a berendezési tárgyakról. A kisebb szobrokat, szentképeket jobbára módos gazdák vették ajándékba. Kis Mátyás a szent Antal szobrot; Farkas János és Börcsök Vince a nagyon szép Fájdalmas Anya szobrot; Farkas János a Kis Szent Teréz és a Szent Gellért szobrot ajándékozta. A színes ablaküvegeket módos gazdáknak köszönhetjük, illetve az Alsótanyai Gazdasági Egyesület tagjainak. A templomi stációs képeket Hegedűs Bite Erzsébet vette. A régi könyvekben Dobó Ferenc nagygazda neve is sokszor szerepel, mind adakozó. - Az 1983-as felújításban nemcsak anyagilag, de két kezük munkájával igen sokan vettek részt. Az 1997-ben létrehozott külső díszkivilágítás elsősorban Dr. Dézsi Csaba körzeti orvosunk szervező munkájának és nagylelkű adományának köszönhető. - Nagyon szép, de sajnos felújításra szorul a templom mögött felállított kálvária a keresztúttal és fehér majolika képeivel.
Közben városunk polgármesteri hivatalát Nógrádi Zoltán vette át, aki minden erejével a nagyközségből kisvárost akar formálni. Érdemeinek felsorolása nem a templom történetéhez tartozik, de dicséretére válik, hogy a városközpont rendezése alkalmával a templom külső festését is betervezte és a templomteret a főtérhez csatolta. Városi Önkormányzatunk támogatásával valóban megújult, megszépült templomunk, új toronysisakot kapott, A toronyóra zománcozott számlapját és a mutatókat digitális óra vezérli, Farkas Titusz mester vezetésével, a harangok is új vezérlést kaptak. A templomkertben elhelyeztük a Recski haláltábor áldozatainak emlékkövét Papp István volt fogoly kezdeményezésére. A "megrepedt" sziklát Erdélyi kőbányából hozták.
Szintén 2002-ben építették meg a plébánia kerítését, mivel a templomtér a főtérhez csatlakozott. A terveket Talmácsi István építészmérnök úr készítette, és a tatarozás befejezése Mák Imre szobi mester és brigádjának becsületes munkáját dicséri.
2005 karácsonyára templomunkba is megérkezett a gázfűtés. (Eddig olajkazán biztosította a tűrhető levegőt.) A tervezést és a kivitelezést Savanya László gázszerelő mester készítette.
Templomunk történetében ezek a látványos események, de nem ez a lényeg. Kíváncsiskodó idegenek, vagy fürdőbe készülő vendégek, ha belátogatnak, és egy kicsit elcsendesednek, megérzik templomunk levegőjében az áhítatot és az imát. Emberméretű, de mégis felemelő ez a hely. Alkalmas arra, hogy egyszerűségében is békét, megnyugvást sugározzon a lelkünkbe. Milyen jó volna, ha templomunk lakója, a mi Urunk, Jézusunk, nemcsak városunk, de szívünknek is középpontjába kerülne. Ha így lesz, érdemes volt az öreg pásztornak leszúrni botját, és valóban "kenyérváró", lelki ételt adó hely lesz továbbra is ez a domb. Ezzel a szeretettel várja régi és új látogatóit a jelenlegi plébános Joó Balázs.
Bálint Sándor néprajzkutatónk szerint Magyarország ezredéves jubileuma itt is megmutatta serkentő hatását. Elhatározták, hogy templomot építenek. Az alapkövet 1903 májusában Jászai Géza tette le. A templom gyorsan épült Szeged város kegyuraságának jóvoltából. Júniusban már a torony-keresztet tették fel és október 15-én Németh József segédpüspök úr, rengeteg hívő részvételével fel is szentelte. Ezt a templomot a Szeged-Alsóvárosiak is a magukénak érezték, hiszen egyre többen költöztek ide közülük is.
Néhány szó a templom védőszentjéről. A kápolnát az "Őrzőangyalok tiszteletére" szentelték, hogy Szeged városát őrizzék az újabb árvíztől. - A templomot viszont Szent László király oltalmába tették. Nem tudjuk kinek az ötlete volt, de még meg van az eredeti oltárkép, ahol Szent László királyt úgy ábrázolják, mint aki katonáinak még a sziklából is vizet fakaszt. El tudom képzelni, hogy itt a homoktenger közepén jól jött a "vízfakasztó" szent László pártfogása.
A lelkipásztori teendőket még mindig a ferencesek látták el, Kilit atya után egy évig Boskó Ferenc vezetésével. Aztán kérték a kegyuraságot (Szeged városát), hogy a plébániát tegye a püspökség hatáskörébe, mert itt ők nem tudtak szerzetesi életet élni.
Az új plébános, 1914-től 1932-ig Barmos György , szintén ferences szerzetes, de hamarosan kilépett a rendből és világi papként folytatta tevékenységét. Óriási feladatot vállalt magára, hiszen a plébánia területe kiterjedt az átokházi, (ma Ásotthalom), a csorvai, a zákányi, a királyhalmi, a mórahalmi és a nagyszéksósi kapitányságokra. Több mint 30 kilométeres körzet, sok-sok tanyával, 18 ezer lakossal, kocsin vagy szánkón bejárni egyedül nem is tudta. Ezért segédlelkészt (káplánt) kapott kisegítőül. 1914-től 1986-ig, összesen 32 káplán szolgálta a híveket.
Az I. világháború lelkiekben és anyagiakban is nagy kárt okozott ennek a vidéknek is. Az új országhatár beleharapott a plébánia területébe, és 1918 január 12-én mind a négy harangunkat elvitték háborús célra.
Első plébánosunk Barmos György 1932-ig vezette a plébániát. Nagyon sokat tett ennek a vidéknek fejlődéséért. Tevékenyen együttműködött Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Ő is szorgalmazta az iskolák építését, és segítette a tanyasi gyerekek beiskolázását. Hálából a késői utókor Mórahalom központi iskoláját és az előtte díszburkolattal ellátott teret róla nevezték el. Barmos György esperes-plébános áldásos munkáját díszes dombormű is hirdeti a téren, amit 2001 szeptember 21-én a városnap keretében lepleztek le.
Az ő idejében nagyjelentőségű események is történtek. A legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepség 1921 május 21-én zajlott le. Dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök úr bérmálni jött. Vele jött Somogyi Szilveszter Szeged szabad királyi város polgármestere is, és a környék valamennyi egyházi és világi méltósága is. Az akkor szokásos díszes ruhákban és fogatokkal. Ekkor szentelték fel az új harangokat és helyezték el a toronyban, és ekkor áldották meg az újonnan épített, ma is működő plébánia épületet. Becslések szerint több mint 40 ezer hívő vett részt az ünnepségeken.
A másik, országos hírű esemény, a Missió volt. 1923 szeptember 2 - 10 között, a Katolikus Ébredés szervezésében lelki napokat tartottak. Ennek célja: "a háborúban és szétszakítottságban elszenvedett lelki károk helyreállítása" volt. Szinte minden családban gyászoltak. 1071 hősi halott nevét vésték fel az emlékműre, akik mind erről a környékről valók voltak. Ez a hetes lelkigyakorlat olyan jól sikerült, hogy a nyolc ferences gyóntató atya, csak a férfiakat tudta meggyóntatni. A záró szentmisén, hétezren járultak szentáldozáshoz. A sort Dr. Somogyi Szilveszter Szeged polgármestere kezdte.
Barmos György plébános úr 18 éves működése alatt sokat lendített a vidék műveltségén is. Nem maradt el tőle utóda, Dr. Balogh István, közismert nevén "Balogh páter". Tovább szervezte a közigazgatást a lakosság sorsának könnyítésére. Az első nyilvános telefon például a plébánián volt, az alakuló község központját parkosította. Nyáron a vasárnapi nagymisék után gazdaképző tanfolyamot szervezett a templom előtti hársfa alatt. Népes látogatottsága volt. - Papi tennivalóin túl, jelentős politikai, és közéleti tevékenységet is folytatott. Neki köszönhető három újság megjelenése is: mint hírlapíró a "Szegedi Katolikus Tudósító", a "Tanyai Újság" és a "Délmagyarország" szerkesztője volt. - Közben 11000 hívő lelki ügyeit is intézte. Mint politikus megszervezte a "Független Magyar Demokrata Párt"-ot, és végül 1945-ben felkérték az új magyar kormányban való részvételre is. Ekkor lemondott plébániájáról és átadta Árnyas Gyulának.
Magyar Péter szervezésében gyűjtést rendeztek, és 1934 június 13-án, felszentelték az új szt. Antal oltárt.
1948-ban átépítették a szentélyt, és Bart Ferenc új főoltárképet festett szent László királyról. A költségeket önkéntes adományokból fizették.
1950 október 27-én Szeged-Alsóközpont Mórahalom néven önálló községgé alakul. Ekkor már Vátz Oszkár a plébános.
Winkler József 1957-től 28 évig volt plébánosunk. A ő idejében Nagy István kifestette a templomot, az új liturgikus rendelkezések szerint szembemiséző oltárt készítettek öntöttvasból, körbecsatornázták a templomot, felújították a tornyot, majd a tetőcsere után külsőleg is rendbe hozták az épületet. Utolsó kívánsága szerint a mórahalmi temetőben temették el.
Orosz Lőrinc atya, aki előzőleg már, mint káplán szolgált Mórahalmon, mint plébános, az elektromos részeket újította fel. Ekkor szerelték fel a hangszórókat, úgy, hogy még a templom körüli téren is hallhatók voltak. Gépesítette a harangozást, megpróbálta rendbe hozni az orgonát. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen Kováts Sándor 1910-ben építette, Andresz Frigyes 1922-ben felújította, és a szép hangú, a templomot betöltő hangzású orgona megérne egy alapos rendbe hozást. Ebben az időben cserélték ki a nehézkes vas oltárt, könnyebben kezelhető szép faoltárra és ambóra.
Fudala István 12 éves plébánossága alatt megpróbálta elsősorban a hívek lelki összefogását. A tanyákról beköltözött, de még a tanyákon gazdálkodó hívek nehezen szerveződtek községgé, sőt várossá. Hiányzik a lelki összetartás, az együvétartozás. Babarczi Tibor helyi bádogos közreműködésével, a torony tatarozásával egyidőben kicserélték a gömböt és új keresztet tettek a tetejére.
1996-ban Perlaki Flórián plébános atya tovább szervezte a közösségeket. Megértve az idők kihívását, megpróbált minél több kis közösséget kialakítani, és az idősebbeket, meg a fiatalabbakat is bevonni. A rohanó világ és a rendszerváltás kezdeti nehézségei nagyon nehézzé tették kezdeményezéseit.
Néhány szó az adakozókról: Kezdetben Szeged város, mint kegyúr gondoskodott a berendezési tárgyakról. A kisebb szobrokat, szentképeket jobbára módos gazdák vették ajándékba. Kis Mátyás a szent Antal szobrot; Farkas János és Börcsök Vince a nagyon szép Fájdalmas Anya szobrot; Farkas János a Kis Szent Teréz és a Szent Gellért szobrot ajándékozta. A színes ablaküvegeket módos gazdáknak köszönhetjük, illetve az Alsótanyai Gazdasági Egyesület tagjainak. A templomi stációs képeket Hegedűs Bite Erzsébet vette. A régi könyvekben Dobó Ferenc nagygazda neve is sokszor szerepel, mind adakozó. - Az 1983-as felújításban nemcsak anyagilag, de két kezük munkájával igen sokan vettek részt. Az 1997-ben létrehozott külső díszkivilágítás elsősorban Dr. Dézsi Csaba körzeti orvosunk szervező munkájának és nagylelkű adományának köszönhető. - Nagyon szép, de sajnos felújításra szorul a templom mögött felállított kálvária a keresztúttal és fehér majolika képeivel.
Közben városunk polgármesteri hivatalát Nógrádi Zoltán vette át, aki minden erejével a nagyközségből kisvárost akar formálni. Érdemeinek felsorolása nem a templom történetéhez tartozik, de dicséretére válik, hogy a városközpont rendezése alkalmával a templom külső festését is betervezte és a templomteret a főtérhez csatolta. Városi Önkormányzatunk támogatásával valóban megújult, megszépült templomunk, új toronysisakot kapott, A toronyóra zománcozott számlapját és a mutatókat digitális óra vezérli, Farkas Titusz mester vezetésével, a harangok is új vezérlést kaptak. A templomkertben elhelyeztük a Recski haláltábor áldozatainak emlékkövét Papp István volt fogoly kezdeményezésére. A "megrepedt" sziklát Erdélyi kőbányából hozták.
Szintén 2002-ben építették meg a plébánia kerítését, mivel a templomtér a főtérhez csatlakozott. A terveket Talmácsi István építészmérnök úr készítette, és a tatarozás befejezése Mák Imre szobi mester és brigádjának becsületes munkáját dicséri.
2005 karácsonyára templomunkba is megérkezett a gázfűtés. (Eddig olajkazán biztosította a tűrhető levegőt.) A tervezést és a kivitelezést Savanya László gázszerelő mester készítette.
Templomunk történetében ezek a látványos események, de nem ez a lényeg. Kíváncsiskodó idegenek, vagy fürdőbe készülő vendégek, ha belátogatnak, és egy kicsit elcsendesednek, megérzik templomunk levegőjében az áhítatot és az imát. Emberméretű, de mégis felemelő ez a hely. Alkalmas arra, hogy egyszerűségében is békét, megnyugvást sugározzon a lelkünkbe. Milyen jó volna, ha templomunk lakója, a mi Urunk, Jézusunk, nemcsak városunk, de szívünknek is középpontjába kerülne. Ha így lesz, érdemes volt az öreg pásztornak leszúrni botját, és valóban "kenyérváró", lelki ételt adó hely lesz továbbra is ez a domb. Ezzel a szeretettel várja régi és új látogatóit a jelenlegi plébános Joó Balázs.
Meghatározás
1848-as emlékmű, emlékház, gyógyfürdő, Nepomuki Szent János szobra, Római Katolikus Templom.